A földbirtokok beépíthetősége

 

A földbirtokok beépíthetősége

 

 

Az előző blogbejegyzésben megvizsgáltuk: Hogyan növelhetjük ingatlanunk értékét?, most pedig a beépítésről osztok meg néhány hasznos információt.

A témaválasztás nagyon aktuális számomra, ugyanis az elmúlt fél évben 2 földbirtokot is vásároltam és utánajártam pontosan milyen törvényeknek, rendeleteknek és helyi szabályoknak kell megfelelni, ha szándékozom beépíteni az újonnan vásárolt ingatlanjaimat.

Tájékozott és képzett ingatlanbefektetőnek számítok, ugyanis legutóbbi befektetésem már a 10. ingatlan volt, amit segítség nélkül voltam képes megszerezni, de a hitelesség fenntartása miatt részletesen utánanéztem ennek a témának is, szóval most naprakész és korszerű információkat tudok közreadni.

 

Mutatom mire jutottam:

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről

Itt kerültek rögzítésre:

-       az állam építésügyi feladatai

-       a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai

-       a településrendezés

-       a településszerkezeti terv

-       a szabályozási terv

-       a helyi építési szabályzat

-       a településtervezés

- a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító jogintézmények:

a) építésjogi követelmények,

b) tilalmak,

c) telekalakítás,

d) elővásárlási jog,

e) kisajátítás,

f) helyi közút céljára történő lejegyzés,

g) útépítési és közművesítési hozzájárulás,

h) településrendezési kötelezések,

i) kártalanítási szabályok

-       településrendezési kötelezettségek:

a) beépítési kötelezettség,

b) helyrehozatali kötelezettség és

c) beültetési kötelezettség

-       az építési folyamat szabályozása

-       az építészeti-műszaki tervezés

-       az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése

-       az építés folyamata

-       az építmény használatbavétele

-       az építésügyi hatósági ellenőrzés

-       az építésfelügyeleti ellenőrzés

-       az építésügyi hatósági kötelezés

-       az építmény fennmaradásának engedélyezése

-       az építésügyi bírság

-       az építésügyi hatóság

-       az épített környezet fenntartása,
használata és értékeinek védelme

-       az építészeti örökség védelme

 

2023. évi C. törvény a magyar építészetről

Ebben a törvényben részletesen megjelennek az építésügyi, országos településkép-védelmi és műemlékvédelmi, valamint az önkormányzat építésügyi, településfejlesztési, településrendezési és helyi településkép-védelmi feladatok.

 

281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről

A kormányrendeletben az egyszerű bejelentés és építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek kerültek közreadásra.

-       Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek:

a) a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,

b) nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése,

c) a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m² összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú,

d) az a)–c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése,

e) a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és

ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,

eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy

ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító

építési tevékenység, vagy

f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

(2) Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

-       Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek

a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,

b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését,

c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,

d) a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,

e) a közhasználatú fürdőmedence építése,

f) az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,

g) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m³-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése,

h) a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,

i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt,

j) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,

k) a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,

l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény

la) külső alaprajzi méretét,

lb) beépítési magasságát,

lc) telken belüli elhelyezkedését vagy

ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét

megváltoztató építési tevékenység.

 

Építési övezetek

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei:

-       Lakóterületek építési övezete (Lk alapkód)

-       Vegyes területek építési övezetei (Vt alapkód)

-       Gazdasági területek építési övezetei (Gksz alapkód)

-       Üdülő területek építési övezetei (Ü alapkód)

-       Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei (K alapkód)

 

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei:

-       Zöldterületek övezetei (Z alapkód)

-       Erdőterületek övezetei (E alapkód)

-       Mezőgazdasági területek övezetei (M alapkód)

-       Vízgazdálkodási területek övezetei (V alapkód)

-       Természetközeli területek övezetei (T alapkód)

-       Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei (Kb alapkód)

 

Debrecen város szabályozási terve

Ez a terv többek között az építési övezeti besorolás alapján az alábbiakat szabályozza:

-       beépítési mód (szabadonálló villa beépítés, szabadonálló általános beépítés, szabadonálló telepszerű beépítés, oldalhatáron álló beépítés, ikres beépítés, zártsorú beépítés és csoportos beépítés)

-       legnagyobb beépítés % (lakóövezetben ált. 30%, kertségekben pedig 3%)

-       legkisebb telekterület

-       legnagyobb magasság (lakóövezetben ált. 7,5m, kertségekben pedig 5,5m)

-       legkisebb zöldterület % (lakóövezetben ált. 50%, kertségekben pedig nincs szabályozva)

-       szintterületi mutató (m2/m2)

Érdekes tény, hogy az építési engedélykérelmek és a kiadott engedélyek átkerültek a Kormányhivatalokhoz, így az Önkormányzatoknak nincs rá- és belelátása a saját településükön megvalósuló építkezések dokumentumokba.

Ennek ellenére senkit sem biztatok arra, hogy engedély nélküli építési beavatkozásokat végezzen az ingatlanján, mert akár a légifelvételek, akár a rosszindulatú szomszédok is bontási és büntetési kötelezettséget idézhetnek elő az engedély nélkül épített ingatlanrészeken.

Sajnos a korábban eladott üres telekkel kapcsolatban tapasztaltunk mi is hasonló kellemetlenséget, erről a Telekvásárlás problémái blogbejegyzésemben írok.

 

Az elmúlt fél évben vásárolt 2 földbirtokom némileg eltér egymástól, ugyanis – bár mindkettő közel 1500m2 alapterületű duplatelek – csak az egyik került kivonásra művelési ág alól.

A másik magas aranykorona-értékkel és ezzel együtt magas jövedelemtermelő készséggel rendelkezik, így megszerzése is elég komplikált és hosszadalmas feladat volt, ugyanis végig kellett járni az elővásárlási protokollt és ranglistát.

Ezt csak olyan ingatlanbefektetőknek ajánlom, akik a családi megtakarítások feláldozása nélkül is hajlandóak több hónapon, vagy akár néhány éven keresztül pihentetni a tőkéjüket egy olyan ingatlanban, amit lehet, hogy az állam, egy helyi földműves, vagy más befektető fog megszerezni.

Szóval elég izgalmas élethelyzeteket eredményezett a családunk számára is már a földbirtokok megszerzése is, de maga az ingatlanfejlesztés folyamata viszont kifejezetten sok örömöt, élményt és izgalmat tartogat, hiszen míg az egyik ingatlan tiszta lappal indulhat a beépítés útján, a másik a már meglévő infrastruktúrára építkezve szépülhet tovább.

 

Pontosan ez az élethelyzet alakult ki nálunk is, ugyanis az egyik ingatlanunk – amit Harmónia Birtok névre kereszteltünk - fúrt kúttal, de villany nélkül 2 házzal is rendelkezik és minden nap élvezhetjük a természetközeli ökoturizmus szépségeit.

A másik ingatlanunk – amit csak A Kert néven emlegetünk – már rendelkezik villanyórával és fúrt kúttal, de ezen kívül semmilyen épület, vagy építmény nem található rajta.

Tehát a Harmónia Birtok esetében már kialakult épületegyüttessel együtt váltunk tulajdonossá, így a teraszbefedésen kívül más – alapterületet kihasználó – építkezésbe nincs lehetőségünk belekezdeni.

A Kert esetében azonban építészeti szempontból tiszta lappal kezdhetünk és az 1500m2 földbirtokon akár 45 m2 alapterületen 2 emeletes (5,5 m magas), 90 m2 összterületű házat is felemelhetünk.

 

Így alakult ki az alapprobléma, hogy az építészeti szempontból 2 különböző kondíciókkal rendelkező ingatlanunk esetében 2 különböző módszert kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a törvények, rendeletek és szabályok betartása mellett további hasznos lakó- és tárolóterülethez juthassunk.

 

A Harmónia Birtok már rendelkezik 2 házzal, mindkettő előtt egy 10-10m2 alapterületű terasszal, így azok befedése esetén is bőven a megengedett legnagyobb beépíthetőség alatt maradnánk.

Ezek a helyiségek jelenleg csak tároló funkciókkal bírnak, de a betonalap szilárdsága miatt akár merevfalú kialakítással, emeleteket is felépíthetnénk, így akkor már összesen 8 szoba, vagy 4 szoba és 4 tárolóhelyiség kapacitással rendelkeznénk.

Mégsem ezt a megoldást választottuk, ugyanis ezesetben jelentéktelen befektetésarányos megtérüléssel számolhatnánk az amúgyis felesleges helyiségek esetében.

Ehelyett az lett a megoldás, hogy egy olyan kompakt lakókocsit vásárolunk, amely rendelkezik műszaki vizsgával, vagy levizsgáztatható Magyarországon, így törvényileg nem is számít épületnek, mivel azok helyhez kötöttségük okán nem mozdíthatóak.

Ez sikerült is és ezzel az egy döntéssel egyszerre nyertünk egy guruló nappalit, konyhával és zuhanyzós fürdőszobával.

Ráadásul egy könnyű súlyú, erősen féltett példányt sikerült kb. féláron megvásárolni, gyönyörű beltérrel és több elősátorral.

Sajnos a megérkezése után már csak emberi erővel szándékoztuk a helyére húzni-tolni az új családtagot, de ez a talaj egyenetlensége és néhol homokos jellege miatt lehetetlen volt, így beszereztünk egy 4T teherbírású csörlőt, amivel az alig 900kg súlyú lakókocsit könnyedén mozgathattuk családilag bármerre.

Vásároltunk még egy 2 nagykerékkel rendelkező molnárkocsit is, ami folyamatosan segítette a navigálást, így ezek a néhánytízezer forintos eszközök együttműködve nagyon hasznosak, hiszen később is bárhová tudjuk mozgatni a lakókocsit, vagy akár többtonnás tárgyakat is.

 

A Kert estében a szó szoros értelmében tiszta lappal indulhattunk, ugyanis mi tervezhettük meg azt, hogy pontosan milyen infrastruktúrát kívánunk kiépíteni és a fontosabb építmények, vagy növények hová kerüljenek a nagy területen.

Mivel a villanyóra és a fúrott kút is a földterület szélén helyezkedik el, rendkívül szerencsés alaphelyzet alakult ki a tervezésnél.

Mindenképpen szerettünk volna kerti tárolót felépíteni, amely azt a komfortérzetet biztosítja, hogy rendelkezésre állnak a kerti gépek és szerszámok anélkül, hogy azokat a másik birtokról át kellene szállítani minden esetben.

Ezzel a megoldással alakult ki a Harmónia Birtok környezettudatos szemlélete, miszerint alapfunkciójának - művelési ág alól kivont jellegének – megfelelően nagyvárosi ökoturistaként pihenésre, feltöltősére, szórakozásra és kikapcsolódásra fogjuk használni.

A Kert pedig valódi aranykoronaértékű földbirtokként az egészséges élelmiszert fogja biztosítani számunkra zöldség-gyümölcs formában.

 

Ehhez mérten volt szükséges megtervezni a szükséges építményeket és épületeket, amely folyamattervezése még jelenleg is zajlik, hiszen csak nemrégiben vehettük birtokba az ingatlant.

Mivel a leghatékonyabb az a módszer, ha kora reggel már és késő este még gondozzuk a növényeket, célszerű egy lakóépületet is felépíteni.

 

Ekkor kezdődött a valódi problémamegoldás, ugyanis azt már korábban tudtuk, hogy egy épület lakójellegét alapvetően a helyhez kötöttsége határozza meg, most eltekintve a komfortbesorolásától és a téliesítettségétől.

Napjainkban sokaknak komoly probléma a lakhatás, így egyre népszerűbbek a kertségek, amelyek olyan mezőgazdasági területek, ahol lakóépületeket is felépítenek, gyakran engedély nélkül.

A különböző árkategóriákban eltérő lakhatási lehetőségeket biztosító építményeket találhatunk, amelyek közül mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet:

1.   helyhez nem kötött, kerekeken mozgatható lakóingóságok:

-       lakókocsi (kb. 300e – 3M)

-       lakóautó (kb. 500e – 20M)

-       lakóbusz (kb. 1M – 80M)

-       lakóhajó (kb. 1M – 30M)

-       lakókamion (kb. 3M – 500M)

-       guruló tiny house (kb. 5M – 20M)

 

2.   helyhez kötött, nem mozgatható lakóingatlanok:

-       kerti tároló/műhely (kb. 60e – 6M)

-       konténer (kb. 500e – 8M)

-       konténerház (kb. 1M – 40M)

-       mobilház (kb. 5M – 80M)

-       modulház (kb. 5M – 80M)

-       kabinház/kapszulaház (kb. 8M – 30M)

 

A fenti listából az is kiderülhet, hogy minden olyan lakhatásra alkalmas szerkezet, vagy építmény, amely saját kerekein mobilisan mozgatható, gyakorlatban ingóságnak tekinthető és minden olyan helyhez kötött épület, amely nem, vagy a későbbiekben már nem mozdítható, valójában ingatlannak számít.

Tehát az ingóságokra jogilag nem vonatkozik sem a bejelentési, sem pedig az építési engedély kötelezettsége.

 

Ebből következik, hogy akár több lakókocsit, vagy lakóautót is elhelyezhetünk a birtokunkon, amennyiben azok műszakilag megfelelnek a közlekedés, gurítás, vontatás, szállítás, vagy önjárás feltételeinek.

 

De most fordítsuk meg a gondolkodást!

Mind az alappal rendelkező kerti tároló, mind pedig a konténerek, mobil- és modulházak építési engedélyhez kötöttek, kiemelten a kertségekben megvalósuló felépítésükre koncentrálva.

Ez rendkívül rossz hír azoknak a tisztességtelen mobilház-kereskedőknek, akik a házvásárlók megtévesztésével kívánnak üzleti előnyhöz jutni úgy, hogy építési engedélymentesség előnyével kínálják könnyűszerkezetes házaikat.

Szerencsére egyre több hozzám hasonló tájékozott és tudását elhivatottan közreadó ingatlanbefektető akadályozza meg ezt.

Itt is elmondom:

Ne hagyjuk magunkat becsapni!!!

 

Lakóövezeti besorolású területen felépíteni kívánt lakóépület esetén könnyebb élethelyzetben találjuk magunkat, ugyanis kétféle protokoll létezik:

1. Egyszerű bejelentés (155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet alapján)

- 300 m² alatti hasznos területű lakóépület esetében elkészített dokumentáció, amelyet mennyiségi alapon ellenőriznek

Mobilház építése esetén ez az élethelyzet kerül elő, hiszen csak lakóövezeti besorolásnál érvényes.

2. Építési engedélyezési eljárás (312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet alapján)

-       ipari épületek

-       300 m²-nél nagyobb lakóépületek

-       kereskedelmi egységek

-       ipari épületek

esetében a hatóság mennyiségi és tartalmi alapon is ellenőrzi a dokumentációt.

Mobilház építése esetén ez az élethelyzet a kertségekbe történő felépítési szándék esetén kerül elő, hiszen azok nem lakóövezeti besorolásúak.

Építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listája:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

         10. Temető területén: a. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m² alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

         b. urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

         11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

         12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

         13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

         14. Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló a. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

         b. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

         c. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

         d. ideiglenes fedett lovarda,

         e. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és – tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m³ légteret és a 2,0 m mélységet

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

33. A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.

 

Ez az utolsó pont nagyon érdekes, ugyanis azt a különleges élethelyzetet írja le, amikor az ingatlanbefektetők ingatlanfejlesztőkkel összefogva innovatív ingatlanokat alkotnak, amelyek segítenek csökkenteni az emberi élet ökológiai lábnyomait.

Ebben az esetben bármilyen épület felépíthető engedély nélkül, azonban csak olyan helyen és módon, amellyel másoknak kárt nem okoz!

A törvényeken, rendeleteken és helyi szabályozási terveken kívül segítségünkre lehet ebben az OTÉK (országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) amit 2025. január 1-jétől levált a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet, HÉSZ (helyi építési szabályzat) és a TAK (Településképi Arculati Kézikönyv) is.

 

Természetesen ezek az – egyetemesen hasznosítható információk mellett közreadott - általános gondolatok kifejezetten az elmúlt 20 éves debreceni ingatlanbefektetői tapasztalataimon és tudásomon alapszanak, így másik helyszínen és időszakban teljesen más eredmények és következtetések is születhetnek, élethelyzettől, szemlélettől és lehetőségektől függően.

 

Ha részletesen is szeretnél ebben a témában tájékozódni,

keress fel személyes elérhetőségeimen, mindenben segítek!

 

További tartalmakért kérlek iratkozz fel YT csatornánkra

és likeolj minket a FB-on!

 

Köszönöm a figyelmet!