A személyes tér megteremtése az ingatlanunkon✌️🙏♻️

 

A személyes tér megteremtése az ingatlanunkon✌️🙏♻️

 

Az előző blogbejegyzésem a földbirtokok beépíthetősége témakörével foglalkozott, amelyben az ingatlanügyeket érintő törvényeket, rendeleteket és szabályokat is közreadtam.

Azonban semmit sem ér az ingatlanunk, ha abban, vagy – termőföldek esetén – azon nem érezzük magunkat biztonságban, nem tudunk megfelelően pihenni, felfrissülni, vagy nem leszünk képesek zavartalanul birtokolni azt, akár embertársaink, vagy idegen állatok miatt.

Tehát a személyes tér megteremtése az ingatlanunkon kiemelten fontos, amely – mivel minden személynek más az elvárása, igénye és szükséglete – teljesen az alapoktól kerül kialakításra, majd a későbbiekben hosszú távon is fenntartásra.

Kezdjük tehát az alapoknál, ami a kerítés, vagy inkább a körbekerítés, amelyhez többféle megoldás is megfelelő lehet, ezek a leggyakoribbak:

-       drótháló

-       szögesdrót

-       üveg

-       hőálló plexi

-       műfű

-       kerítéspanel

-       kerítéstábla

-       betonpanel

-       kő, vagy fa gabion kerítés

-       terméskő

-       tégla

-       falazóelem

-       természetes sövény

-       fa deszkák

-       bambuszrúd

-       nádszövet

-       fém, vagy műanyag trapézlemez

-       fém, vagy műanyag hullámlemez

-       belátásgátló árnyékolóháló

 

Akármelyik megoldást is választjuk, függőleges lécek, vagy lekerekített cölöpök, esetleg szögvasak, vagy zártszelvények szükségesek a tartószerkezet kialakításához.

Ez utóbbiak sokak számára már az elején kiszűrésre kerülnek, ugyanis meghatározó elmélyültségű fémmegmunkálási és hegesztési szaktudást igényel a kerítésnek történő felhasználásuk.

A saját szemléletem szerint természetes anyagok felhasználását preferálom, elsősorban tölgy- és bükkfa stafnik alkalmazásával, azonban ezek hazánkban elég ritkák, viszont cserébe a szomszédos országokból származó remek vízállóságú fenyő fűrészárú korlátlanul elérhető.

Ezeket 5x5cm szélességben és 3m magasságban érdemes megvásárolni és különböző színekben elérhető lazúrfestékkel gyakorlatilag örökéletűvé, az időjárástól és az erős napfénytől védetté alakíthatjuk.

Az egyik birtokomon olyan lécek tartják rendületlenül a kerítést, amelyek több, mint 40éve lettek lazúrral kezelve és nyaranta akár 40 °C tartós hőmérsékletet és erős UV sugárzást is kapnak.

Ezután az alapozás következik, amely a 80cm fagyhatár figyelembevételével történik, tehát legalább ekkora mélységben szükséges talajfúró és ásó segítségével kialakítani az alapot, amely többféle lehet, pl.:

-       betonalap

-       terméskövek

-       kavicságyás

-       talajcsavar

-       bontott tégla

-       sóder

-       habarcs

Először a stafni léceket helyezzük az ásott üregbe, minden esetben az azonos oldalon található legerősebb talajponthoz támasztva, ügyelve a 90° és a vízszintesek kialakítására.

Ezután önthetjük be az alapozóanyagot, amelynél figyelni kell a szerves anyagok elkerülésére, amelyek meggyengíthetnék a pontalapozást.

Nagyobb súlyú kerítésterhelés előkészítésekor érdemes vasbeton merevítésű sávalapozást készíteni, szintén elérve a legalább 80cm fagyhatár mélységet, így elkerülve a későbbi baleset-, vagy életveszélyt.

Ez jelentős költségekkel jár és a környezettudatos, vagy ökoturisztikai szemlélet ellen is van, amennyiben esetleg befektetési céllal is szándékozunk hasznosítani az ingatlanunk ez fontos szempont.

Létezik még talajcsavar és leüthető oszloptartó is, amelyekkel alapozás nélkül, gyorsan kialakíthatjuk a lécek helyét, különösebb földmunka és ásás nélkül is, azonban ez is nagyon költséges megoldás.

A legegyszerűbb, legtakarékosabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás a kiásott üregek bontott téglával, vagy kaviccsal történő megtöltése, természetesen a stafnik stabil elhelyezése után.

A földüregek megtöltése után buckákká megemelt, döngöléssel tömörített földdel még tovább fokozhatjuk a stabilitást, így az erősebb szeleknek is ellenáll majd bármilyen fedésű kerítésünk.

A léceket ezután vízszintes vezetőszállal érdemes összekötni és megerősíteni, akár drótfeszítővel is, ami lehetővé teszi az oldal irányú kilengések megelőzését.

A következő lépés a fedőkerítés kiválasztása, amely az alapozás adta lehetőségek szerint kerül megtervezésre és megvásárlásra, szintén a későbbi baleset- és életveszély elkerülésével.

Ingatlanbefektetőként és ingatlanfejlesztőként is a környezettudatos szemlélet képviseletét kell szem előtt tartanunk, ezért a fedőkerítés megjelenése is a természetességet kell tükrözze, rosszabb esetben csak sugallja.

Léteznek ugyanis természetesnek látszó fém és műanyag hullámlemezek, trapézlemezek és kerítésborító panelek, táblák is, de ezek idővel szintén elhasználódnak, cserére szorulnak és jelentős környezeti terhelést jelenthet még az újrahasznosításuk is.

Tehát igyekezzünk valódi természetes anyagokat használni, mint amilyen a fa, a nádszövet és a bambusz, ez utóbbi rendkívül rugalmas, óriási teherbírású, magas az UV-, a hőmérséklet-, a környezeti ártalmakkal és a rovarokkal szembeni ellenállósága.

A bambusz egyébként az organikus, fenntartható és környezettudatos kortárs építészet legfőbb alapanyaga, a belőle készült épületek több, mint 200 évet is kibírnak, amelyre csak a monolit betonszerkezetű és a beton kőszerkezetű építmények képesek.

Állandó személyes jelenlét esetén a természetes kerítésanyagokat dróthálóra történő rögzítésére lesz szükség, hiszen a drótfonat önmagában nem elég fedés, belátásgátló árnyékolóháló takarás is szükséges lehet, de ezek nem túl tartósak és magasak, ezért nádszövet alkalmazása a bevált gyakorlat 2m magasságig, 20cm alsó kihagyással, így a talajnedvességet és párát nem veszi fel a nád.

Ezt úgy érhetjük el, hogy néhány cm hosszú drótdarabokat levágunk és ezek csillagpontos mintájú elhelyezésével felfogatjuk a nádszövetet a korábban elhelyezett drótfonatra, amit szintén érdemes a stafnik szélein vízszintesen megerősíteni drótdarabokkal.

A drótháló fonata már kellő alátámasztást biztosít a nádszövet burkolatnak és kissé szellősebben hagyva a nádkerítés nagyobb szeleknek is stabilan ellenáll.

Az alábbi képen látható nádszövet kerítés talajszint feletti zárt elhelyezése gyakori hiba:

A legerősebb drótvázas nádszövet kerítések natúr formájukban 3-5évet bírnak, de többrétegű vastag lazúrfestés után ez az időtartam akár megduplázható.

Mi is ezt a nádszövetes megoldást választottuk, ugyanis a birtokaink a kék túraútvonal mellett találhatóak, amely állandó turistaforgalmat jelent és a személyes terünket szerettük volna megőrizni.

Amellett, hogy a kerítés biztosítja ezt számunkra, még esztétikus és környezetbe illeszkedő megjelenést is biztosít az ingatlanunknak, így növelve annak értékét.

Akármilyen kerítést is választunk fontos, hogy a látványosság mellett megfelelő védelmet is biztosítson, tehát sokszor a megjelenést fel kell áldoznunk a védelmi praktikum javára.

Az alábbi képen látható gyönyörű kerítés a méhek mellett sajnos a garázda túrázókat is vonzzák, akik a szemetelések ideje között képesek néhány perc alatt tönkretenni többéves alkotófolyamatot:

Tehát, amíg hazánkban a civilizált kertkultúra és fenntartható védett birtokmegőrzési gyakorlat nem alakul ki, addig nem javaslom nagyobb erőforrások befektetését az ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban, egyszerűen és praktikusan alkossuk meg a személyes terünket!

A személyes tér megteremtése az ingatlanunkon kiemelten a gyors rekreációt, egészségmegőrzést és életfejlesztést kell, hogy szolgálja!

Természetesen ezek az – egyetemesen hasznosítható információk mellett közreadott - általános gondolatok kifejezetten az elmúlt 20 éves debreceni ingatlanbefektetői tapasztalataimon és tudásomon alapszanak, így másik helyszínen és időszakban teljesen más eredmények és következtetések is születhetnek, élethelyzettől, szemlélettől és lehetőségektől függően.

 

Ha részletesen is szeretnél ebben a témában tájékozódni,

keress fel személyes elérhetőségeimen, mindenben segítek!

 

További tartalmakért kérlek iratkozz fel YT csatornánkra

és likeolj minket a FB-on!

 

Köszönöm a figyelmet!