Mennyi a lakások és házak várható élettartama? ✅ 🧑🏫
Mennyi a lakások és házak várható élettartama?
✅ 🧑🏫
Ebben a blogbejegyzésben kifejezetten a
lakóingatlanok várható
élettartamának meghatározásával fogunk foglalkozni.
Ahhoz, hogy erről a témáról részleteiben is
tájékozódjunk, először a különböző építési módok tudatosítását szükséges
megvalósítani.
Az építési módok tekintetében 2 fő
kategóriába tartoznak a lakóingatlanok, lakások és házak, a tömör falas és a vázas
tartószerkezeti szegmensekbe sorolható kategóriákba.
Ez utóbbi aránya 2024-ben Magyarországon 5% alatti,
ezért kifejezetten a tömör falas tartószerkezetes ingatlanokkal fogunk most kiemelten
foglalkozni, amelyek ezekbe a kategóriákba sorolhatóak:
ü Hagyományos építési mód
ü Blokkos építési mód
ü Paneles építési mód
ü Térelemes építési mód
ü Öntött falas építési mód
ü Könnyűszerkezetes építési mód
A hagyományos kiselemes ingatlanok építési módja már az ősidőktől fogva létezik, hiszen egy vályog-, tégla-, kő-, vagy rönkház kézzel könnyen
mozgatható alapanyagok felhasználásával készül el.
Előnye, hogy egyszerű kézierővel minden
tevékenység megvalósítható és a modern, korszerű épületszerkezeti, gépészeti és
villamossági megoldások és szerelvények tökéletesen illeszkednek hozzá, könnyen
véshetők a falak és hornyokat is ki lehet alakítani.
Hátránya viszont, hogy emberi, alapanyagbeli,
energiabeli, időbeli és anyagi erőforrások tekintetében rendkívül pazarló.
Az alapja jellemzően síkalap, a falai a
korábban említett alapanyagokból készülnek, födémek tekintetében is – pallók és
panelek kivételével – sok lehetőség lehet és a tetőszerkezete többségében
magastető.
A legkorszerűbb változata szárított
pórusbeton Ytong tégla felhasználásával készült és a legelavultabb a gázszilikáttégla
ház.
Ez utóbbi különösen veszélyes is, hiszen hamar
megreped, nem bírja a súlyterhelést, összezsugorodik, felszívja és magában
tartja a vizet, emellett a 90-es évek előtt gyártott házak szilikát tégla
alapanyaga jellemzően erőművek radioaktív hulladék salakanyagából készült.
Forgalmas utak mellett elhelyezkedő
ingatlanok a forgalom szennyezőanyagait is összegyűjtik és besugározzák a
légtérbe, így fokozva az alapvető radioaktív sugárzásból eredő rákkeltő hatást.
A blokkos ingatlanok falblokkok előgyártásával és felhasználásával
készültek, ezért a helyszíni kőműves munkákat meg tudták spórolni.
Jellemzően a 60-70-es évek
nagyvárosi környezetében készültek így a 4-5
emeletes házak, kicsi, közepes és emeletnyi nagy magasságú – vas merevítést
nélkülöző - salakbeton blokkokból.
Ezek sávalapozásra kerültek, majd
vasbeton koszorúba befogott szintén vasbeton födémpallók zárták le a salakbeton
külső és tégla belső falakat, majd a födémre lapostető került.
Nagy előnye volt, hogy a fő
szerkezetek előgyártásban készültek, a helyszínen csak a nyílászárók és
üvegezéseik, a faburkolatok, a parketta és a cementmozaik járólap beépítésére
került sor.
Épületgépészeti és villamossági
tekintetben kifejezetten hátrányos, hogy a salakbeton tartófalak nem véshetőek,
ezért az alumínium vezetékek strangokban helyezkednek el.
Nagy hátrányuk, hogy az alumínium
vezetékek nem alkalmasak a korszerű üzemeltetésre, általában 10A-ig
terhelhetőek, de a legmagasabb érték is csak 13A, a ma használatos 32A helyett.
Még a panelházak is eleinte ezzel a villamossági felszereltséggel készültek
a 60-as évektől a 90-es évek végéig, ezért a lakások nagyrészét már korszerűsítették
rézvezetékek cseréjével, így a jellemzően 3x16A helyett már 3x32A szolgálja ki
az igényeket.
A paneles építési mód előnye volt a
sztenderd építőanyagok használata, a sokoldalú és nagymértékű előgyártás és a
gyors felépítés lehetősége, ezért Magyarországon is közel 790ezer panellakás
készült el 30-35m2 mérettől 68-72m2ig, 5,
8, 10, vagy 20 emeletes házban.
Egy
ilyen óriás 24 emeletes épület Debrecen egyik nevezetessége és a Nagyállomás mellett
helyezkedik el.
Az alapozásuk meghatározóan
mélyalap volt, a teherhordó falak is vasbeton panelből készültek, csakúgy mint
a födémek és az egész házat egy lapostető zárja le, bitumenes lemez
vízszigeteléssel.
A paneles építési mód azért is volt
közkedvelt, mert nagy teherbírású és nagyméretű panel elemekből külső és belső
falszerkezeteket és födémeket is ki lehetett alakítani és egyszerűen
összeszerelni.
Mai napig közkedvelt ez a fajta
lakhatás, a magyar emberek 20%a
panellakásban él és személy szerint nekem is ez a kedvencem
ingatlanbefektetőként, hiszen ilyen lakásokat gyűjtök.
Mind fenntartó tulajdonosként mind
pedig működtető bérlőként rendkívül egyszerűen és gazdaságosan üzemeltethető
egy ilyen panellakás, amennyiben 1. emelet felett és 8. emelet alatt
helyezkedik el, ahol a fagy és páramentesítés, valamint a beázás és penészmegelőzés
is elkerülhető, mivel télen nyáron optimális hőmérséklet uralkodik, jellemzően
fűtés- és hűtésköltségek nélkül.
A korszerűsítés 40év elteltével is
csak a víz-, gáz- és villanyvezetékekre korlátozódik, emellett a felújítási
tevékenységek a padlóburkolatot, a fürdőszobát és konyhát érinthetik, ez
utóbbiban már a gyártáskor modern villanytűzhelyt helyeztek el, amit gáz, vagy
indukciós főzőlappal is kiegészíthettek a felújítások alkalmával.
A vezetékek székléc magasságban a
falban, vagy kábelcsatornákban helyezkednek el, a vízvezeték egy központi
strang fővezetékbe fut be és a fűtés általában távhős.
A falak vakolást nem igényelnek,
azonnal festhetők, a fa keretes nyílászárók is mázolással és szigeteléssel
felújíthatók.
Ezek mellett nagy előnye még a
panel lakótelepnek, hogy már a tervezéskor teljes ökoszisztémát alakítottak ki,
sokoldalú infrastruktúrával, amelyek közül a legtöbb a mai napig is működik: óvoda,
iskola, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények, bevásárló központok,
kisboltok, éttermek és szórakozóhelyek.
A korábbi parketta és szőnyegpadló
burkolatok mára megkoptak, ezek felújítása is gazdaságosan elvégezhető.
Sajnos a villanyvezetékek
korszerűsítése már jelentős költség lehet, ugyanis ahhoz, hogy a lakásokban
rendelkezésre álljon 3x32A ahhoz az alumínium vezetékeket rézre kell cserélni
az egész házban, nem csak a lakáson belül, ugyanis az alumíniumhoz nem lehet
rezet csatlakoztatni, emellett a falat sem lehet megvésni.
Mindent összevetve azonban mégis
korszerűen fenntartható egy panellakás a XXI.században is.
A térelemes építési móddal készült ingatlanok esetében a panelházak
mintájára az épület felépítményét teljes értékűen előre gyártva dobozként szállítják a helyszínre,
tehát a komplett berendezéssel,
burkolattal együtt, kiemelten a térelemes fürdőszoba és a konyha. Az északi
és nyugati országokban nagyon kedvelt ez a módszer, így készülnek konténerház és mobilház otthonaik, raktáraik
és garázsaik. A szoba és lakásméretű
dobozokból összeállított térelemes épület készülhet vasbetonból, fémből, fából
és műanyagból. Nagy előnyük a villámgyors elkészítés és telepítés, a
kulcsrakész átadás, a könnyű mobilizálhatóság és súly, az időjárással szembeni
védettség és a korszerű megjelenés.
Emellett kivitelezési előnyük, hogy
a telepítés helyszínén elegendő az épület sarkai alá pontalapokat elhelyezni,
esetleg több emeletes épület esetén lebetonozni a teljes alapot és a telepítést
követően azonnal kialakítható a közműkapcsolat.
A hátrányok között elsődleges, hogy
a szigetelést utólag szükséges megoldani és a külső falakon kívül belül is el
kell végezni.
Minden bizonnyal a közeljövőben ez
a megoldás nem csak Debrecen, de akár Magyarország lakhatási válságát is megoldhatja,
hiszen így a fiatalok is könnyen, olcsón és egyszerűen juthatnak otthonhoz.
A térelemes házak közül bent maradó
zsaluzatos – beton, polisztirolhab és fabeton alapanyagból felépített – passzív
házak, pincék és kerítés lábazatok készülnek, valamint hagyományos – később
elbontott - zsaluzatos garzonlakások, irodák és munkásszállók épültek kezdetben,
majd csúsztatott zsalus építéssel modern lakóparkok, toronyházak is felépülnek.
Könnyűszerkezetes
házak nagy előnye a villámgyors elkészülés és
telepíthetőség, valamint a párhónapos kulcsrakész átadás.
Sajnos hazánkban még nagyon ritka
ez a megoldás, annak ellenére hogy mind a városok utcaképét, mind a
lakásállomány megújulási igényét, mind pedig a kevésbé tehetős társadalmi
osztályok lakhatási szükségletét egyszerre megoldaná.
Ezek az ingatlanok kiemelten
esztétikus – de a konténerházaktól eltérően – klasszikus házformájú megjelenésűek és tartós – vasbeton, acél és
fa – alapanyagú vázas tartószerkezettel készülnek.
Statikai elvárások és feltételek
szerint választják ki az alapanyagot, de gyakran használják iskolák, mezőgazdasági épületek és
lakóingatlanok építésére is a könnyűszerkezetes megoldást, viszont
mindegyik esetben kiemelt gondot kellett fordítani a hőszigetelésre.
Erről egy későbbi blogbejegyzésben
írok majd.
Aki
viszont türelmesen végigolvasta az előző sorokat, most végre megtudhatja az
épületek hivatalos várhatóélettartamát!
Az ingatlanok várható élettartama függ az
épülettípustól, az alapető karbantartás elvégzésétől, a szükséges felújítási
tevékenységek megvalósításától és a korszerűsítés mértéktől.
Alapvetően megállapítható, hogy a szakszerű
kivitelezés és a gondos karbantartói működtetés-fenntartás mind hozzájárulnak
az ingatlan várható élettartamának növeléséhez, emellett a földrajzi elhelyezkedés is meghatározó, hiszen az északi fekvésű esős területeken az épületek hamarabb
amortizálódnak, mint a napfényes, száraz Debrecenben.
Már több alkalommal szándékoztam befektetni
északi megyeszékhelyek lakásaiba, azonban azt tapasztaltam, hogy az ingatlanok
környéke is leamortizálódott volt, valamint a lakások általános fenntartói
állapota – minden, ami a falban és a falon van – elhanyagolt volt, annak
ellenére, hogy a működtetői – falon kívüli – állapot kiemelkedően jó, vagy
elfogadható volt.
Tehát nem véletlen, hogy egy vidéki megyeszékhely
felújított ingatlanjának valós értéke fele, vagy harmada egy Debrecenben
található felújítandó ingatlanénak.
Nem minegy, hogy karbantartott,
felújított, vagy korszerűsített ingatlanról beszélünk, ugyanis a karbantartás a
meglévő műszaki állapotot szándékozik megőrizni hibaelhárítással, előre
tervezett és időszerű karbantartással, a felújítás általános javítási
tevékenységekkel kívánja az eredeti műszaki állapotot visszaállítani, míg a korszerűsítés
az ingatlan műszaki kondícióinak javítását, használati és hozzáadott értékének
növelését, gazdaságosságának, fenntarthatóságának, automatizáltságának, teljesítőképességének
és üzembiztonságának fokozását célozza.
Ezekről a legtöbb lakótelepi ingatlan
esetében – a panelprogramok teljesítése ellenére - nem beszélhetünk, hiszen vidéken
még a sztenderd eljárással készült 8-10 emeletes házak állapota is
kifogásolható, a 4 emeleteseké meg kifejezetten rossz.
Ezt a jelenséget a szakszerűtlen
kivitelezésnek, a felhasznált minőségi alapanyagok hiányának és a
minőség-ellenőrzési protokoll ismeretlenségének tudhatjuk be.
Ha ezeket az elvárásainkat mellőzni tudjuk,
akkor csak a kötelező
alkalmassági időt szükséges figyelembe venni,
amely épületszegmenstől függően lehet 10, vagy 5 év.
10 éves
alkalmassági idő vonatkozik az alábbiakra:
-
talajvezetékek,
csövek, aknaelemek teherhordó vázak, vázszerkezeti kötőelemek
-
alapozási
szerkezetek, elemek, oszlopok, gerendák
-
teherhordó
és térelhatároló szerkezetek, szigetelő anyagok, falszerkezeti kötőelemek,
falazóelemek, blokkok, téglák…
-
födémek
-
fedélszerkezetek,
tetőszerkezeti elemek
5 éves
alkalmassági idő vonatkozik a követezőkre:
-
válaszfal
gázszilikát és gipsz válaszfalelem
-
vízszigetelés,
vízelvezetés
-
nyílászáró
szerkezet, árnyékoló, sötétítő
-
szerelt
térelhatároló fal- és födémszerkezet, álmennyezet
-
vakolat,
burkolat
-
hűtő-,
fűtő, klíma- és szellőzőberendezés
-
elektromos
hálózat ás villámvédelem
-
felvonó,
lift, páternoszter
-
tetőcserép,
pala, tetőkibúvó
Összefoglalva
tehát a korábban leírtak mind hozzátartoznak a lakások és házak várható
élettartamának megállapításához, amely a hivatalos ingatlan értékbecslés alapja.
Ha konkrét
számokat szeretnénk látni, akkor az átlagolás
lehet a segítségünkre, hogy átlagos kivitelezés
mellett, átlagos minőségű
alapanyagok felhasználásával, rendeltetésszerű átlagos használattal és megfelelő átlagos karbantartás megvalósításával és évi 1% átlagos amortizációval számolva mennyi
a különböző építési módszerrel felépített ingatlanok várható élettartama.
A
várható élettartamot időrendben növekvő sorrendben rögzítettem:
-
Vályogház 50 – 80 év
-
Könnyűszerkezetes ház 70 – 90 év
-
Monolit vasbeton ház 80 – 100 év
-
Panelház 80 – 100 év
-
Acélvázas ház 100 – 150 év
-
Terméskő falazatú ház 100 – 200 év
-
Vasbetonvázas ház 150 év
-
Falazóblokkos ház 150 év
-
Téglaszerkezetű ház 150 – 200 év
A hivatalos
élettartammeghatározásból látszik tehát, hogy egy átlagos panellakás is valószínűleg
kisebb nagyobb problémák nélkül kibír majd 80-100 évet, ugyanakkor ezek az épületek
jelenleg 40év körül vannak, tehát még legalább ugyanennyi várható élettartamúak.
Én magam is születésemtől kezdve
panelben nőttem fel és az elmúlt 40 év alatt semmilyen komolyabb problémát nem
tapasztaltunk a családdal ezekben a lakásokban.
Amennyiben a fürdőszobát és a
konyhát sikerül gondosan karbantartani, egy valóban gondtalan otthonná válik a
panellakás.
Az értékállóságát jelzi, hogy csak
az elmúlt 5-8 évben minden panellakás megháromszorozta az árát Debrecenben, a
legjobbakért viszont már 4-5x-ös árat kérnek a tulajdonosok és a legtöbb
ingatlanbefektető hajlandó is megfizetni ezt az árat, hiszen ár-érték arányban
sokat kaphat a lakáshoz tartozó infrastruktúrával.
Remélem többeknek sikerül segítenem
az ingatlanok várható élettartamának megállapításában és gondolataimmal helyes,
megfontolt és kedvező döntéseket születhetnek.
Természetesen ezek az általános
gondolatok kifejezetten az elmúlt 20 éves debreceni ingatlanbefektetői
tapasztalataimon és tudásomon alapszanak, így másik helyszínen és időszakban
teljesen más eredmények és következtetések is születhetnek, élethelyzettől,
szemlélettől és lehetőségektől függően.
További tartalmakért kérlek
iratkozz fel YT
csatornánkra
és likeolj minket a FB-on!
Köszönöm a figyelmet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése