✅ 🧑🏫 Az Energetikai tanúsítvány szabályai 2024-től

 

Az Energetikai tanúsítvány szabályai 2024-től

Vonatkozó törvények, jogszabályok és rendeletek: 

- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

- 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

- 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

- 2010/31/EU irányelv 9. cikk

 

Az Európai Unió az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette, mivel kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, így ezekkel szemben az energiafogyasztás és a környezetszennyezés tekintetében magasabb hatékonysági követelményeket támaszt.

ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY KALKULÁTOR

 

2024. Január 1.-től hatályba lépnek a - 2023. November 1.-ével - megváltozott új energetikai tanúsítási szabályok, amelyek mind az eladókat, a bérlőket, a hirdetőket és még az ügyvédeket is érintik.

Az új tanúsítványok már csak 5 évig lesznek érvényesek és kötelező a kiállítása az ingatlanok eladása, bérbeadása és építése esetén, emellett az ingatlanhirdetések részévé válik az energetikai besorolás.

A lakóingatlanok esetében csak azon helyiségekkel kapcsolatban mellőzhető a tanúsítvány kiállítása, amelyek nem rendelkeznek hűtés-fűtési kondíciókkal, tehát a garázs, teremgarázs és tároló esetében, amennyiben az nem fűthető, vagy hűthető.

Energetikai tanúsítványt olyan szakember készíthet, aki szerepel a Magyar Építészek Kamarai nyilvántartásában, vagy a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében.

 

Akit ingatlanbefektetőként részletesebben is érdekel ez a téma,

annak ajánlom a további tartalom tanulmányozását:

 

Az energetikai tanúsítvány egy - az ingatlan CO2 kibocsátását és egyéb energetikai jellemzőit, megfelelőségét mérés-értékelési adatgyűjtéssel feltáró és tanúsító – hiteles dokumentum,

amely tartalmazza a konkrét energiafelhasználást, az épületszerkezetek és az épülettechnikai rendszerek értékelését, valamint korszerűsítést célzó részletes javaslatot is.

Az energiafelhasználást az alapterülettel elosztva 1 m2 alapértékre számítják ki,

így a kapott érték független lesz az ingatlan méretétől.

A legnagyobb haszna, hogy az ingatlannal kapcsolatos fenntartói és működtetői költségekről tájékoztatja a tulajdonost, az ingatlanértékesítőt, a potenciális vevőt, vagy a bérlőt is, még a beköltözés előtt.

 

2016. január 1-étől új besorolási rendszer jelent meg, 12 különböző 2 betűs kategóriával AA++tól JJ-ig:

Az energetikai tanúsítvány tartalmazza az alábbi dokumentumokat:

-       összefoglaló lap

-       az ingatlan szerkezeti és technikai állapotának adatai

-       fontosabb szerkezetek illetve gépészeti elemek

-       az energiafelhasználási adatok

-       főbb eredmények és részeredmények

-       alátámasztó számítás

-       korszerűsítési javaslatok

-       fotódokumentáció

-       nyilatkozatok

-       alkalmazott szabványok

-       az épület típusa

A rendeletben előírt formátumot a Magyar Közlöny 2023/78 száma tartalmazza.

 

 

Az energetikai besorolás legfontosabb tényezői a teljesség igénye nélkül:

-       az épületek felületének és térfogatának aránya (A/V arány)

-        külső és belső szigetelés

-       nyílászárók típusa és hatékonysága

-       fűtés- és hűtésrendszer energia-felhasználása és vesztesége

-       melegvíz-ellátási rendszer energia-felhasználása és vesztesége

-       légtechnikai rendszerek energia-felhasználása és vesztesége

-       az energia veszteségek pótlásának minősége, hatékonysága és költsége

-       a határoló szerkezetek hőszigetelő képessége

-       teljes energiaigény

 

Az energetikai tanúsítványt kötelező elkészíttetni, amennyiben:

-       már tulajdonosai vagyunk az ingatlannak

-       ingatlan adás-vétele esetén eladóként

-       egy naptári évet meghaladó bérbeadási szerződés létrejöttekor

-       új építésű ingatlan adás-vétele esetén építtetőként

-       új építésű ingatlan használatbavételi engedélykérelem esetén építtetőként

-       az ingatlanban résztulajdonos további tulajdonrészt szerez

Az energetikai tanúsítványt nem kötelező elkészíttetni:

-       az ingatlan 50m2nél kisebb alapterületű különálló épületére

-       évi 4 hónapnál kevesebb igénybevételű ingatlanok esetében (pl.: nyaraló)

-       max. 2 év használatra felépített felvonulási épületekre

-       gazdaságosan üzemeltethető mezőgazdasági épületre

-       hitélettel kapcsolatos épületekre

-       különálló (fűtetlen) műhelyre, vagy ipari épületre

 

Az energetikai tanúsítvány megszerzésének folyamata:

1.   Időpontegyeztetés, kapcsolatfelvétel

2.   Helyszíni felmérés, mérés

3.   Irodai mérnöki tevékenység, értékelés

4.   Tanúsítványhitelesítés

5.   Dokumentumátadás

Az Energetikai tanúsítványban megjelenő fogalmak:

(forrás: Nemzeti Jogszabálytár https://njt.hu/jogszabaly/2023-9-20-8X)

1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés vagy a hőszivattyús rendszer;

2. árnyékoló szerkezet: olyan mozgatható szerkezet, amely a transzparens szerkezetekkel funkcionális és jellemzően szerkezeti kapcsolatban áll, továbbá célja, hogy szabályozható módon a direkt napsugárzás továbbjutását részben vagy egészben megakadályozza;

3. átlagos hőátbocsátási tényező: egy épületelemen a szerkezettel érintkező közegek közti egységnyi hőmérséklet-különbség hatására időegység alatt áthaladó hő egységnyi felületre jutó értéke, amely a csatlakozási hőhidak kivételével az épületelemen belüli hőhidak, a rétegterv, a beépítés és az öregedés hatását is tükrözi;

4. csatlakozási hőhíd: funkcionálisan különböző vagy eltérő térbeli helyzetű épületelemek csatlakozásánál kialakuló hőhíd;

5. dinamikus szimuláció: az épület és az épülettechnikai rendszer időben változó viselkedésének modellezésére alkalmas számítógépes modellezési eljárás, mely képes figyelembe venni a dinamikusan változó külső és belső (igény oldali) hatásokat;

6. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

7. egyéb rendeltetésű épület: lakóépületnek és szállás jellegű épületnek nem minősülő épület;

8. elektromos töltőpont: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 6. pontja szerinti fogalom;

9. energiamegtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelem utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása vagy azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely energiamegtakarítást eredményez;

10. épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti épület;

11. épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

12. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épülettechnikai rendszerek valamely eleme;

13. épületelemen belüli hőhíd: az épületelem körvonalán belül a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt kialakuló hőhíd;

14. épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésére szolgáló műszaki berendezések vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

15. fajlagos hőveszteség-tényező: a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló passzív sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve;

16. felület-térfogat arány: a kondicionált terek és a kondicionált terek által minden oldalról körülvett nem kondicionált terek összességét burkoló határoló szerkezetek belméretek szerint számított felületének és a belméretek szerint számított burkolt térfogatnak a hányadosa;

17. fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;

18. gépi hűtés: hőenergia elvonása az épületből épülettechnikai rendszerrel, levegő vagy folyékony hőhordozó közeg révén;

19. használati melegvíz: olyan víz, amely bármilyen rendeltetésű épületben alkalmas emberi fogyasztásra és háztartási célú felhasználásra, ide nem értve a helyiség- vagy a medencefűtést, valamint a kereskedelmi célú felhasználást;

20. használati melegvízellátó rendszer: hidegvízből használati melegvíz előállítását, tárolását és elosztását végző komponensek kombinációja;

21. hasznos alapterület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;

22. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;

23. hőhíd: a határoló és nyílászáró szerkezet olyan része, ahol a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt többdimenziós hőáram- és hőmérséklet-eloszlás alakul ki;

24. hőszivattyú: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből – különösen a levegőből, a vízből vagy a talajból – hőt vezet át az épületbe vagy az ipari alkalmazásba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik, továbbá amely képes a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;

25. hőtermelő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyagok kazánban történő elégetésével vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy geotermikus hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

26. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;

27. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

28. kazán: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;

29. kondicionált tér: olyan tér, amelynek szabályozott belső hőmérsékletét közvetlenül vagy közvetve épülettechnikai rendszer biztosítja;

30. közel nulla energiaigényű épület: az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő épület;

31. lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket magába foglaló épület;

32. légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

33. meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy az épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;

34. megújuló forrásokból származó energia: megújuló, nem fosszilis forrásokból származó energia, azaz a szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus és óceánból nyert energia, valamint a vízenergia, a biomasszából, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia;

35. nyílászáró szerkezet: az épületen belüli tereket egymástól vagy azokat a külső légtértől időszakosan elválasztó szerkezet;

36. önálló rendeltetési egység: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti önálló rendeltetési egység;

37. összesített energetikai jellemző: az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egységnyi hasznos alapterületre és egy évre vetítve;

38. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

39. referenciaépület: olyan fiktív épület, amely a tervezett épület méreteivel, térosztásával, körrajzával, tömegformálásával, nyílásarányával és tájolásával mindenben megegyezik, továbbá az adott telken, annak épített és természeti környezetében helyezkedik el, emellett a határoló és nyílászáró szerkezetei a rájuk vonatkozó követelményeket pontosan kielégítik, emellett referencia épülettechnikai rendszerrel rendelkezik;

40. referencia épülettechnikai rendszer: olyan épülettechnikai rendszer, amely a referenciaépület számított energiaigényét fedezi;

41. szállás jellegű épület: olyan lakóépületnek nem minősülő épület, amely nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra alkalmas, és amelyet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104/A. §-ában foglaltak szerint terveztek meg és alakítottak ki;

42. szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés;

43. távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, melegvíz, vagy hűtött folyadék formájában, egy központi vagy decentralizált termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy folyamatok fűtése vagy hűtése céljából;

44. transzparens szerkezet: olyan nyílászáró szerkezet, amely a napsugárzás egy részét átengedi.

 

 

Ha ez a téma részletesebben is érdekel, érdemes ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédet felkeresni,

vagy keress fel bátran elérhetőségeimen, mindenben segítek!

 

Remélem többeknek segítettem abban, hogyan tehetjük még jogszerűbbé az ingatlanbefektetést!

 

További tartalmakért kérlek iratkozz fel YT csatornánkra

és likeolj minket a FB-on!

 

Köszönöm a figyelmet!